Energiahatékonysági beruházások a Continental Automotive Hungary Kft. budapesti gyárában

Szennai Ádám, Continental Automotive Hungary Kft., energia menedzsment coach;

adam.szennai@continental-corporation.com

László Tamás okl. bányamérnök

tamas_laszlo@chello.hu

                 Megjegyzés: A cikk a Virtuális Erőmű Program megbízásából készült

A Continental Automotive Hungary Kft budapesti telephelye több éve hajt végre energiahatékonysági beruházásokat. A 2014-es év mérföldkőnek tekinthető ezen a területen, ekkor fogalmazta meg a Continental jelenleg is érvényes központi energiapolitikáját, amely a teljes cégcsoportban, így a magyarországi telephelyeken is érvényes. Ebben az évben született döntés arról is, hogy a budapesti gyár ISO50001 szerint tanúsított Energiairányítási Rendszert fog bevezetni és működtetni, melynek eredményeként 2015-től az energiahatékonysági törekvéseket és programokat ebben a keretrendszerben hajtják végre. Összefoglalásunkban néhány jelentősebb projekt eredményeit mutatjuk be, a Virtuális Erőmű Program keretein belül első alkalommal a budapesti telephely vonatkozásában.

  A Continental Automotive Magyarország Kft. budapesti gyára a konszern céljaival összhangban a fajlagos energiafelhasználás évi min. 3%-kal való csökkentését tűzte ki célul. E cél elérése érdekében történik a saját forrásból finanszírozott energiahatékonysági beruházások tervezése és lebonyolítása, továbbá ehhez járulnak hozzá a beruházással nem feltétlenül járó intézkedések, amelyek veszteségek feltárásával, folyamatok optimalizálásával és a tudatosság növelésével közvetve vagy közvetlenül javítják az eredményeket. 

A telephely 2017-ben 21 GWh/év villamos- energiát és 5,5 GWh/év földgázt használt fel, utóbbi kizárólag az épületek fűtésére szolgál. Ezek csökkentését többek között az alábbi beruházások célozták.

Világítási rendszerek beruházásai:

A telephely legnagyobb kiterjedésű épületei a gyártócsarnokok és a központi magas-raktár. A raktár fémhalogén izzóval szerelt mélysugárzóit 2015-re váltotta le a LED világítás, a gyártócsarnokok megvilágítását biztosító 4x18W teljesítményű, T8 fénycsővel szerelt lámpatestek fejlesztése pedig több fázisban valósult meg 2015 és 2017 során. Három gyártóépület esetében retrofit T8 LED fénycsövek kerültek beépítésre, a legutóbbi beruházás során pedig a negyedik területen kerültek be 600x600mm-es LED panelek az álmennyezetbe. A megtakarítások számításánál a beépített teljesítményeket, és a jelenleg is érvényes folyamatos üzemvitelt vettük alapul.

1.PNG

Adiabatikus párásítás

Az elektronikai gyártás követelményeire való tekintettel a páratartalom szabályozása érdekében korábban elektromos fűtésű gőzös párásítók kerültek telepítésre a központi légkezelőkhöz. Ezek technológiai és üzemviteli szempontból előnyösek, de a telephely villamos energia felhasználásából jelentős arányt képviselnek. 2016 és 2017 során került beüzemelésre egy-egy adiabatikus rendszer, ahol 70 bar feletti nyomás állítja elő a légcsatornákba juttatott, fordított ozmózissal tisztított vízből készülő aeroszolt. Mivel az érintett rendszerek téli időszakban is igényelnek hűtési energiát, a korábban gőzképzésre fordított villamos energiának töredékére van szükség a porlasztáshoz, ami egyben adiabatikus hűtésként is szolgál, ezért csak részidőben, a környezeti tényezők függvényében van szükség a porlasztás után beépített meleg vizes utófűtő használatára.

Az energetikai számítások alapját az épületfelügyeleti rendszerből származó 365 napos, külső hőmérséklet és páratartalom adatok adták, ezekből képeztünk napi középértékeket és számítottuk ki a frisslevegő abszolút nedvességtartalmát [g/kg] és entalpiáját [kJ/kg]. Ebből, továbbá az elvárt hőmérséklet és relatív páratartalom értékpárokból, a légkezelő térfogatáramából és a 20%-100% között változó frisslevegő arányból számítható a napi vízigény [m3], továbbá az így kapott mennyiség felmelegítéséhez és elpárologtatásához szükséges energiaigény [MWh] is.

A 12 havi mért adatok alapján, valamint 23oC belső hőmérséklet és 40% relatív páratartalom alapjel esetén az éves összesített mennyiségek: vízigény: 236,0 m3/év, energiaigény: 172,1 MWh/év. A 2016-os eredmények, valamint a két rendszer tulajdonságainak ismeretében becsültük a 2017-es beruházás eredményeit.

A fotókon a légcsatornába kerülő 330kg/h névleges kapacitású porlasztókeret látható beépítés előtt, valamint az ebben található 4kg/h kapacitású porlasztók egyike.

2.PNG

Légtechnikai optimalizálás

Ez a projekt kiváló példája annak, hogy az épületfelügyeleti és energia monitoring rendszerekre fordított beruházás közvetve is hatással lehet az energiafelhasználás csökkentésére. A magas-raktár légtechnikai rendszere felülvizsgálatra került 2017-ben azzal a céllal, hogy a fűtés és hűtés mellett a szellőztetés is igényalapú legyen. Ezzel a ventilátorok üzemideje jelentősen, a területet ellátó 5db rooftop berendezés ventilátorai a módosítás után csak fűtési vagy hűtési igény esetén üzemelnek. A raktár méretéből, forgalmából és az ott dolgozók számából fakadóan a természetes légcsere megfelelő frisslevegő arányt biztosít.  A számítások során a rooftopok negyedórás, mért villamos terhelési adatait vettük alapul, ezek üresjárati (tisztán ventilátoros) energiaigénye 5,5kW-6,5kW közötti. A módosítás után a tisztán ventilátoros üzemmódot készenléti állapot váltotta fel, ezért a készenléti teljesítményhez tartozó üzemidőből és a ventilátoros üzemmód teljesítményigényéből berendezésenként számítható a megtakarítás. A módosítás óta mért 8 havi 130MWh megtakarítás alapján az éves becsült eredmény 200 MWh/év.

3.PNG

Összesített energia-megtakarítási eredmények

4.PNG

A fent ismertetett fejlesztések villamos-energia megtakarításának összege: 1603,4 MWh/év

Az energiatakarékosság eredményeinek bevitele a Virtuális Erőmű Program számításába

Az összegezett villamosenergia-megtakarítás 1603,4 MWh.

A VEP szempontjából elfogadható villamos teljesítménycsökkenés:

PVEP= QVE x η / τCS = 1603,4 MWh x 50% / 6000 h = 133,6 kW  ahol:

PVEP – a VEP szempontjából értékelt villamos teljesítmény csökkenés,

QVE – a teljesítmény számítás alapját képező hőenergia megtakarítás,

η – átlagos erőműi hatásfok

τCS - erőműi éves csúcsidei üzemóraszám

Összegezve a Continental Automotive Hungary Kft. budapesti telephelyén megvalósított energiahatékonysági beruházások 133,6 kW értékkel járultak hozzá a Virtuális erőmű építéséhez.

Energiahatékonysági beruházások a Siófoki távhőtermelésben

 

A Siófoki Távhőszolgáltatást a COTHEC Energetikai Üzemeltető Kft. két fűtőműből látja el forró vízzel. A fűtőművekben a meglévő kazánokkal a maximális hőigényt nem lehetett biztosítani, ezért mindkét fűtőműbe új kondenzációs kazánt kellett beépíteni. A 2017. év nyarán beüzemelt kondenzációs kazánok hatásfoka javította a fűtőművek hatásfokát, amely energia-megtakarítást eredményezett. Az éves szintre kivetített energia-megtakarítás 2525,8 MWh. 

A két fűtőműben (Siófok, Városház tér 1. illetve Siófok Semmelweis utca 2.) a 2017-es évben egy-egy 1.000-1.000 kW hőteljesítményű modern, kondenzációs földgáztüzelésű kazánok telepítését vállalta a Cothec Kft., ESCO konstrukcióban.

A két kazán beépítésére 2017. nyarán került sor, amelynek eredményeként a hőtermelés hatásfoka javult és egyben jobban illeszthető a nyári illetve átmeneti időszakban a kazán teljesítmény a kisebb fogyasztói igényekhez.

A Cothec Kft. 2017. április 1.-től üzemelteti, karbantartja az új és az átvett kazánokat 10 éves hőtermelői szerződés keretében.

A korszerűsítés előtti állapot és a megvalósított kazáncsere

A Siófok Városház téri fűtőműben az alábbi hőtermelő berendezések üzemeltek a korszerűsítés előtt:

  • 1 db 2002-ben gyártott Hoval Max-3 típusú 1950 kW-os névleges teljesítményű melegvizes kazán Weishaupt gyártmányú G7/1-D típusú 250 kW-1.150kW teljesítményű gázégővel.
  • 2 db 2002-ben gyártott Hoval Max-3 típusú 780kW névleges teljesítményű melegvizes kazán Weishaupt gyártmányú G7/1-D típusú 250 kW-1.150kW teljesítményű gázégővel,
  • 2 db 1975-ben gyártott Lavatherm SLT-3 típusú 2.000 kW teljesítményű melegvizes kazán 2300kW teljesítményű gázégővel
  • Jelenlegi téli csúcs hőigény: ~3,8 MW, előremenő hőmérséklet: 85°C
  • Nyári igény: ~0,8 MW, és előremenő és visszatérő hőmérséklet: 65/50°C

A 3 db 2002-ben gyártott kazán a maximális hőigényt nem tudta kielégíteni, viszont a 40 éves kazánt beüzemelni már nem lehetett. Ezért volt szükség egy új kazán beépítésére. Az új kazán tipusa: Viessmann Vitocrossal 300 (1.000 kW telj) Weishaupt földgáz égővel. Beüzemelés kezdete: 2017. június. Az új kazán a nyári időszakban jobb üzemi hatásfokot is el lehetett érni.

 Az új kazán beruházásának köszönhetően gázlekötést 501 m3/h-ról 410 m3/h-ra lehetett lecsökkenteni, amit csak az új „gáz évben„ 2017. október 1.-től lehetett  érvényesíteni.

A Siófok Semmelweis utca 2. (kórházi) fűtőműben az alábbi hőtermelő berendezések üzemeltek a korszerűsítés előtt:

  • 3 db 2002-ben gyártott Viessmann Vitoplex 100 SX1 típusú 1.120 kW Névleges teljesítményű melegvizes kazán Weishaupt gyártmányú R.B.L RS 160/M BLU típusú (930 kW-1.860 kW) gázégővel.
  • 1 db 2006-ban gyártott Hoval Max-3 típusú 3.000 kW Névleges teljesítményű melegvizes kazán Hoval gyártmányú HG-E 380 A típusú gázégővel. 
  • maximum hőteljesítmény biztosítása: 4-5 MW
  • Jelenlegi téli csúcs hőigény: ~3,8 MW, előremenő hőmérséklet: 85°C
  • Nyári igény: ~0,8 MW, és előremenő és visszatérő hőmérséklet: 65/50°C,
  • 1 db. 2007-ben gyártott MDE 12 V típusú MTE gázmotor, villamos teljesítménye 1.166 kWe, hőteljesítménye 1.300 kW

A maximum igények kielégítését korábban a fűtőmű a Hoval Max-3 kazán üzemével biztosította, de az optimális kazán hatásfokot nem lehetett így nem elérni. A nyári- és átmeneti időszakban a Viessmann kazánok üzemeltek, de a korszerűbb kondenzációs kazánnal sokkal jobb a termelési hatásfok. Az új kazán típusa: Viessmann Vitocrossal 300 (1.000 kW telj) Weishaupt WMG 20/2-A/ZM-LN földgáz égővel. Beüzemelés kezdete: 2017. augusztus.

Az új kazán beruházásának köszönhetően a gázlekötést 501 m3/h-ról 410 m3/h-ra lehetett lecsökkenteni, amit csak az új „gáz évben”, 2017. október 1.-től lehetett érvényesíteni. 

termofokkép.jpg

A megtakarítások számítása:

A fűtőművekben megtermelt hőt, hőmennyiség mérőn csak 2017. április 1.-től mérjük (a kórházi fűtőműben, nem volt beépítve külön hőmennyiségmérő a lakossági távvezetéki ágra 2017. elejéig).

A számítás alapja 2017. április 1-től számított időszak bevitt földgáz mennyisége illetve termelt hőből adódó hatásfokjavulás elemzése. A Városház téri fűtőműnél a vizsgált megtakarítási szakasz 2017. július 1-től 2018 január 31., míg a Semmelweis 2. fűtőműnél 2017. augusztus 1-től 2018 január 31. időszak.

A bázis hatásfok, amihez képest számoljuk az elért jobb termelői hatásfokot a 2017. április 1-től a beüzemelési időszak kezdetéig. A táblázat tartalmazza az új kondenzációs kazán beépítésével kapott energia-megtakarítási eredményeket

Siófok Városház tér fűtőmű

  Megtakarítás: 3 770  GJ/(2017-08-2018-01), egész évre kivetítve  7540 GJ.

Megtakarítás: 3 770 GJ/(2017-08-2018-01), egész évre kivetítve 7540 GJ.

Siófok Városház tér fűtőmű

  Megtakarítás: 1 035 GJ /(2017-06-2018-01),  1553 GJ/év

Megtakarítás: 1 035 GJ/(2017-06-2018-01), 1553 GJ/év

A fejlesztésekkel elért eredmények ismertetése

A fejlesztések eredményeképpen összesen a két fűtőműben a vizsgált periódusban 4.805 GJ megtakarításra került sor, ami az egész évre kivetítve 9093 GJ/év, ami 2525,3 MWh/év-nek felel meg.

Tanulságok, tapasztalatok

A bemutatott projekt alapján jól látható, hogy abban az esetben, ha a hőtermelő rendszer elöregedett és energia pazarló illetve nem optimális a teljesítmény kiosztás egy kisebb kondenzációs kazán beépítésével javul a hőtermelés hatásfoka, így komoly energia megtakarítás érhető el. A Cothec Kft. által kínált ESCO konstrukció keretében azon távhő szolgáltatóknak is lehetőségük van a korszerűsítéseket elvégeztetni, akiknél a beruházás fedezetéül szolgáló pénzeszközök nem állnak rendelkezésre. A Megrendelő a beruházást önerő igénybevétele nélkül valósíttatja meg, a Cothec Kft. a szerződés időtartama alatt felel a rendszer üzemeltetési-, javítási- és karbantartási munkáinak elvégzéséért. A megrendelő a teljes körű szolgáltatásért cserébe egy fix alapdíjat illetve csökkentett hő díjat fizet (MEKH által jóváhagyottan), mely összességében kevesebb, mint a rosszabb hatásfokkal üzemeltett hőtermelés energia költsége.

A kazáncserékkel elért energia megtakarítás éves szintre kivetített összege: 2525,8 MWh/év

Az energiatakarékosság eredményeinek bevitele a Virtuális Erőmű Program számításába

Az összegezett villamosenergia-megtakarítás 2525,8 MWh.

A VEP szempontjából elfogadható villamos teljesítménycsökkenés:

PVEP= QVE x η / τCS = 2525,84 MWh x 50% / 6000 h = 210,5 kW  ahol:

PVEP – a VEP szempontjából értékelt villamos teljesítmény csökkenés,

QVE – a teljesítmény számítás alapját képező hőenergia megtakarítás,

η – átlagos erőműi hatásfok

τCS - erőműi éves csúcsidei üzemóraszám

 

Összegezve a két fűtőműben a hőtermelés hatékonyságának növelése 210,5 kW értékkel járult hozzá a Virtuális erőmű építéséhez.

Hőközponti fűtési szivattyúk energiahatékonysági csereprogramja (szivattyúrekonstrukció) 3. és 4. ütem

 

A felhasználóinkhoz távhővezetéken eljutatott hőt a saját tulajdonban levő  hőközpontokban alakítjuk át a fűtési és használati melegvíz célú felhasználásra alkalmas formába, amelyhez az épületben levő hőleadók, radiátorok fűtési vizének keringtetése is hozzá tartozik. A FŐTÁV-nak a hőközponti fűtési keringtető szivattyúk energiahatékonysága érdekében végzett korábbi vizsgálata szerint a kereken 2 MW összteljesítmény-felvétellel jellemezhető korszerűtlen, állandó fordulatszámú, az igényekhez túlméretezett fűtési szivattyúk villamosenergia-felvétele változó fordulatszámú hajtások bevezetésével mintegy 38 %-kal (3 370 MWh/év-vel) lenne csökkenthető. Az eredmények alapján a FŐTÁV 5 évre tervezett szivattyúrekonstrukciós programba kezdett 2012-ben, amelynek az első év sikere alapján 2014-ben a 3., 2016-ban pedig a 4. ütemét hajtotta végre.

A FŐTÁV fő tevékenysége a főváros 17 kerületére kiterjedő távhőszolgáltatás, amely tulajdonképpen a felhasználók fűtési és használati-melegvíz célú hőigényének kielégítéséhez szükséges hőszolgáltatást jelenti a kiépített távhőrendszereken keresztül. A távhőrendszerekben a saját fűtőművekben előállított, valamint a kis- és nagyerőművektől vásárolt hőenergia mintegy 546 km nyomvonal-hosszúságú, részben földbe fektetett primer távhővezeték hálózaton keresztül jut el a 238 000 lakossági- és 6 600 egyéb (intézményi, kommunális, szolgáltatási és ipari) fogyasztóhoz. Az épületekhez távhővezetéken eljuttatott forróvíz a hőközpontokban kerül átalakításra fűtési és használati-melegvíz célú felhasználásra alkalmas hőmérsékletre, amelyhez az épületekben levő hőleadók, radiátorok fűtési vizének keringtetése is hozzá tartozik.

A Társaság 2017. évi teljes villamosenergia-felhasználása 30 344 MWh volt, amelyből a mintegy 3 500 db saját tulajdonban álló hőközpont fogyasztása 20 977 MWh-t, azaz megközelítőleg 69 %-ot tett ki. Megjegyezzük, hogy a hőközpontok villamosenergia-felhasználása a 2014. évi értékhez képest kb. 850 MWh-val, a hőközponti felhasználás aránya pedig több mint 5%-kal csökkent, részben a szivattyúrekonstrukciós program korábbi ütemeinek köszönhetően.

A villamosenergia-felhasználás nagy része a hőközpontok többségében a fűtési és a használati-melegvíz keringtető szivattyúk működtetéséből ered. A fent említett, mintegy 21 GWh éves hőközponti villamosenergia-felhasználásnak kb. 40 %-át a használati-melegvíz termelésben, 60%-át pedig a fűtésszolgáltatásban használjuk fel.

Az épületekben levő szekunder rendszerek (fűtővezetékek, stb.) legtöbb problémája a hálózatok beszabályozatlanságából és más vízelosztási hibáiból következik, amely a keringtetéshez szorosan kapcsolódik. A problémákra korábban – elsősorban az átalánydíjas távhőszolgáltatás időszakában – gyors, és általánosan alkalmazott megoldást jelentett a meglévő keringtető szivattyúk teljesítményének a növelése.

Napjainkban azonban a fűtés korszerűsítések eredményeként a keringetett, illetve szükséges fűtési melegvíz térfogatáram folyamatosan és számottevően csökken, ezért modellszámítást készítettünk az egyes szekunder rendszerek elméleti keringetési villamosenergia-igényéről a jelenlegi állapotokat tükröző átlagos hálózati és szivattyú tulajdonságokat feltételezve. Megállapítottuk, hogy a hőközpontokban a ténylegesen megmért villamosenergia-felhasználás a vizsgált helyszínek kb. 50 %-ában a számított értéket jelentősen (közel 50 %-kal) meghaladja, és csak a címek kb. 20 %-ában kisebb a számítottnál. Egy hőközpont kapcsolási rajzát mutatja az 1. ábra.

        SEQ ábra \* ARABIC     1      . ábra – Hőközpont egyszerűsített kapcsolási vázlata

1. ábra – Hőközpont egyszerűsített kapcsolási vázlata

A fejlesztés ismertetése

A FŐTÁV Zrt. tulajdonában lévő hőközpontok többsége az 1995-2010. közötti időszakban került felújításra, így a felújítások kezdetén beépített szivattyúk ma már semmiképpen sem nevezhetők korszerűnek, amint az 1. képen is látható.

A szivattyúk rekonstrukciójához kapcsolódóan az első ütem alapján aktualizált elméleti összes hőközponti szintű megtakarítási potenciál mintegy 3,37 millió kWh évente, amely egyben a jelenlegi árakon évi 110 millió Ft költségmegtakarítási potenciált is jelent.

 1      . kép – Korszerűtlen fűtési szivattyúk

1. kép – Korszerűtlen fűtési szivattyúk

A szivattyúrekonstrukciós program előkészítésének részeként, a jellemző gépek üzemével kapcsolatban a FŐTÁV Zrt. hőközponti üzemviteli méréseket bonyolított le. A 20 hőközpontra kiterjedő mérési sorozatok szerint az összesen 23,4 kW teljesítményfelvétellel jellemezhető érintett szivattyúk mintegy 103 MWh évi villamosenergia-felvétele korszerű szivattyúk és változó fordulatszámú hajtás bevezetésével mintegy 45 %-kal (46 MWh/év-vel) lenne csökkenthető.

Ezt egyrészt az teszi lehetővé, hogy a 15 évnél idősebb szivattyúk hatásfoka a korszerű szivattyúkéhoz képest – azonos munkapont mellett – kb. 20 %-kal rosszabb, másrészt a változó tömegáramú szabályozás kisebb vízforgalom mellett biztosítja az igények maradéktalan ellátását. Ezen „öreg” szivattyútípusok cseréje tehát energetikailag, illetve a szolgáltatás biztonsága érdekében is indokolt. A távhőrendszerben levő újabb (15 évnél fiatalabb) gépek összhatásfoka ugyan viszonylag jónak mondható, azonban cseréjük változó térfogatáramú rendszerek esetén (korszerűsített kétcsöves rendszerek) energetikailag ugyancsak megtérül.

A korábbi energetikai-gazdaságossági modellszámítások első ütem alapján aktualizált eredménye szerint a régebbi típusok cseréje esetén még állandó térfogatáramú keringetés esetén is 5 év alatti a szivattyúcsere egyszerű megtérülési ideje, főként a 200 W feletti teljesítménytartományban.

A 2012. és 2013. években végrehajtott szivattyúcserék a korábbi vizsgálatok eredményét megerősítették. Az 1. és 2. ütemben beépített szivattyúk eredményeképp a fűtési szivattyúk villamosenergia-felhasználása nagyjából a felére, az érintett hőközpontok éves felhasználása pedig átlagosan 32%-kal csökkent.

A szivattyúcsere programba az elméletihez képest jelentős mértékben túlfogyasztó szivattyúk közül kerültek kiválasztásra az üzemviteli és működési paraméterek alapján cserélendők.

A beruházási program 3. és 4. üteme keretében összesen 310 db szivattyú cseréjét szándékoztuk megvalósítani.  2014-ben a korábbi ütemeknek megfelelően 80 db, 2016-ban viszont már 230 db szivattyú cseréjét hajtottuk végre. A programban végzett cserék mellett a meghibásodott, illetve az átépítés miatt leszerelendő szivattyúkat is már korszerű berendezésekre cseréljük, amelyek száma évente ugyancsak 50-100 db-ot tesz ki.

A lecserélt szivattyúk helyére Grundfos Magna 3 típusú szivattyúk kerültek. Azokban a hőközpontokban, ahol voltak tartalék szivattyúk, ott azok megmaradtak, amint az a 2. képen is látható.

        SEQ kép \* ARABIC     2      . kép – Régi és új típusú szivattyú

2. kép – Régi és új típusú szivattyú

Az 1. és 2. ütemek tapasztalatai és az aktuális villamos energia egységárak alapján pontosított kalkuláció szerint a 3. és 4. ütemben beépített szivattyúkkal évi 630 MWh villamosenergia-, illetve 20 millió forint költségmegtakarítás érhető el. Az egyszerű megtérülési idő 4-5 év közöttire adódik.

A rekonstrukciós program keretében lecserélt szivattyúk típusát és összes villamos teljesítményét az 1. táblázat mutatja.

       SEQ táblázat \* ARABIC    1    . táblázat – A szivattyúrekonstrukció 3. és 4. ütemében cserélt szivattyúinak névleges teljesítménye

1. táblázat – A szivattyúrekonstrukció 3. és 4. ütemében cserélt szivattyúinak névleges teljesítménye

Az 1. táblázatból látható, hogy az összesen 80, illetve 230 db szivattyú villamos teljesítményigénye összességében 41,7 illetve 102 kW-tal csökkent.

A fejlesztéssel elért eredmények ismertetése

A szivattyúcserékkel elért megtakarítást a beépítés előtti 3 év (2011-2013, illetve 2013-2015) hőközponti éves villamosenergia fogyasztások átlagához, mint bázishoz viszonyítottuk. A bázis évek fogyasztási adatai, valamint a szivattyúcseréket követő évek (2014-2017.) fogyasztási adatai a FŐTÁV Zrt. éves mérőleolvasásaiból kerültek meghatározásra. A hőközpontokban a szivattyúcserén kívül, a szükséges karbantartáson túl más fejlesztések nem voltak, így a számítható villamosenergia-megtakarítások a szivattyúrekonstrukciós cseréknek köszönhetőek. A megtakarításokat a 2. táblázat szemlélteti.

 2. táblázat - Hőközponti fűtési szivattyúcsere program 3. és 4. ütemének megtakarítása

2. táblázat - Hőközponti fűtési szivattyúcsere program 3. és 4. ütemének megtakarítása

A szivattyúrekonstrukciós program 3. és 4. ütemében részt vevő hőközpontokban a fejlesztés előtti együttes beépített szivattyú teljesítmények 397,3 kW-ot tettek ki, míg a fejlesztés után a beépített 310 db új szivattyú villamos teljesítménye összesen 253,6 kW-ot, amely 143,7 kW beépített teljesítménycsökkenést jelent.

A projekt hozzájárulása a Virtuális Erőmű programhoz.

Fentiek alapján a fejlesztés eredményeként 143,7 kW mértékű beépített villamos teljesítménycsökkenés mellett 630,9 MWh fűtési keringtetésben jelentkező villamosenergia-megtakarítást sikerült elérni.

A VEP szempontjából elfogadható villamos teljesítménycsökkenés (2014. és 2016. évi fejlesztések összesen):

PVEP= ΣPbázis – ΣPfejlesztés = 397,3 kW – 253,6 kW = 143,7 kW

ahol:

PVEP – a VEP szempontjából értékelt villamos teljesítmény csökkenés,

ΣPbázis – a fejlesztés előtti villamos teljesítmény hőközpontokra összesen,

ΣPfejlesztés – a fejlesztés utáni villamos teljesítmény hőközpontokra összesen,

a villamos teljesítmények a hőközpontok éves villamosenergia-felhasználásából a fűtési keringtető szivattyúkra eső mennyiségnek a felhasználási profilnak megfelelően számított értékek,

a fejlesztés előtti teljesítmények, valamint a 2014. évi beépítések esetén a fejlesztés utáni teljesítmények három év átlagát jelentik.

Összegezve a hőközponti fűtési szivattyúk energiahatékonysági csereprogramjának 3. és 4. üteme 143,7 kW értékkel járult hozzá a Virtuális erőmű megépítéséhez.