MI6logo.jpg

 

Iskolai fenntarthatósági felmérés 2019

Virtuális Erőmű Program 

2019. március

VEPlogo.jpg


Háttér

Online kérdőívünket azok az iskolák töltötték ki, amelyek részt vettek a 2019-es tavaszi Energiahatékonysági Kiválósági Pályázaton, melynek eredményeképpen sikeres teljesítése hozzájárult ahhoz, hogy elnyerjék az Energiatudatos Iskola, illetve Energiahatékony Iskola címet.

A kérdőív 2019. január 1-től február 10-ig volt elérhető honlapunkon. Ez idő alatt 48 iskola töltötte ki. Ebből 30 iskola nyerte el az Energiatudatos Iskola címet, 12 pedig az Energiahatékony Iskola címet.

Konklúziók

Összességében elmondható, hogy szinte minden válaszadó iskolában jelen vannak a fenntarthatósággal és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek átadása a diákoknak valamilyen formában, és tanárok ezt a tudást igyekeznek minél több gyakorlati példával is szemléltetni.

  • Csaknem minden résztvevő iskola (47 a 48-ból) a tanórai anyagokba beépíti a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteket, emellett (43 a 48-ból) minden évben részt vettek és vesznek fenntarthatósági programokban, mint például a Fenntarthatósági Témahéten vagy a TeSzedd mozgalomban.

  • A kérdőívet beküldő iskolák tanórán kívüli tevékenységek, mint például zöld közlekedési nap, egészséges életmódot támogató, vagy tudatos fogyasztást, vásárlást támogató nap során arra ösztönzik a diákokat, hogy minél zöldebben gondolkodjanak, és kevesebbet pazaroljanak.

  • A válaszok alapján az elmúlt 5 évben az intézményekben számos fejlesztés, korszerűsítés valósult meg. Az intézmények többségében energetikai korszerűsítés történt, a diákok bevonásával szelektíven gyűjtik a hulladékot és takarékoskodnak az energiafelhasználással, illetve van kihelyezett elemgyűjtő.

A statisztikai adatokból kiderül, hogy bár a pályázatban részt vevő iskolákban jelentős mértékben foglalkoznak a fenntarthatósággal, mégis lényeges továbbfejlesztendő területek is azonosíthatók.

  • A komposztálás például nagyon vegyes képet mutat: az iskolák felében (48%; 21) nem komposztálnak, és sajnos az iskolák 33%-ában már megszűnt vagy egyáltalán nem is volt közlekedési nap.

  • Egy másik fejlődési lehetőség a diákok számára az lenne, ha részt vennének fenntarthatósági témakörben versenyeken, mivel az iskolák 45% nem vesz részt fenntarthatósági versenyeken.

  • Arra a kérdésre, hogy „a pedagógusok évente részt vesznek-e továbbképzésen a fenntarthatóság kérdésében” mindössze 18 iskola válaszolt igennel. Számos olyan képzési lehetőség áll már rendelkezésre, akár online felületeken is, amely elősegíthetné a tanárok fenntarthatósági ismereteinek gyarapítását, illetve újabb, frissebb információkhoz jutnának.


Éves energiafogyasztás összesen GWh

A legtöbb iskola (34 db) éves energiafogyasztása 0,5 GWh - 1 GWh közé esik, és csak egy iskola energiafogyasztása több, mint 40 GWh. A 48 pályázó intézmény közül 41 nek 2 GWh alatti az éves energiafelhasználása.

 
1.JPG
 

Az iskola az elmúlt 5 évben rész vett fenntarthatósági programokban (pl.: Fenntarthatósági Témahét, TeSzedd, Virtuális Erőmű Program)?

Az iskolák 36 %-a (17) minden évben részt vett valamilyen fenntarthatósági programban. 54 %-a (26) jelölte meg hogy részt vettek és továbbra is részt vesznek ilyen programokon, tehát 43 iskola minden évben részt vett, vagy részt vett és vesz fenntarthatósági programokban. Ehhez képest csak egy helyen szűnt meg ilyen program és emellett intézmények 8 %-a (4) volt, akiknél nem volt fenntarthatósággal kapcsolatos rendezvény.

 
2.JPG
 

A diákok az elmúlt 5 évben részt vettek fenntarthatósági témakörben versenyeken (pl.: ZöldOkos Kupa)?

A versenyek tekintetében már egy kicsit árnyaltabb a kép. A 48 iskola közül az iskolák 41 %-a nem vesz részt fenntarthatósági versenyeken, közülük 4 % korábban sem vett részt hasonló rendezvényen. 10 iskola tanulói (21%) minden évben ott voltak ezeken az eseményeken, intézmények 38 %-a pedig azt jelölte meg, hogy eddig is részt vettek és továbbra is szándékoznak indulni. 

 
3.JPG
 

Az iskola tantervében megjelenik a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretanyagok tanórai átadása?

A fenntarthatóság az iskolák 98%-ában évek óta jelen, csupán egy iskolai tantervben nem szerepel a témakör.

 
4.JPG
 

Az iskolában elérhető fenntarthatósági tanórán kívüli tevékenység (szakkör, klub, stb.)?

Az iskolák 70 %-ában elérhető valamilyen formában fenntarthatósághoz kapcsolódó fakultatív tevékenység. 35 %-ában helyen folyamatosan elérhető ilyen csoport az érdeklődők számára, és szintén intézmények 35 %-a már rendelkezik ilyen szakkörrel. Csupán 30 % jelölte válaszként, hogy megszűnt, vagy nincs náluk ilyen program.

 
5.JPG
 

Nem csak a tanításban, hanem az iskolai élet minden területén érvényesülnek a fenntarthatóság elemei?

Nincs olyan iskola, ahol ne jelennének meg a fenntarthatóság elemei. A legtöbb intézményben több területen is jelen van, 38 %-nál pedig ahol tudják figyelembe veszik ezeket a szempontokat. Ketten jelölték meg válaszként, hogy csak a tanításban vannak jelen fenntarthatósági szempontok.

 
6.JPG
 


Volt-e az iskolának az elmúlt 5 évben zöld közlekedési napja vagy programja (pl. biciklizz az iskolába, e-mobilitási tananyag vagy szakkör)?

Az iskolák több, mint felénél (67%) van közlekedési nap, vagy ehhez hasonló program. Az iskolák 4 %-ában korábban létezett ilyen, de már megszűnt, és az intézmények 29 %-ában nem is volt hasonló kezdeményezés.

 
7.JPG
 

Volt-e az iskolának az elmúlt 5 évben a fenntartható, egészséges életmódot támogató napja vagy programja (pl. kézfertőtlenítő program a mosdókban, egészséges életmód tanácsadás diákoknak)?

Az intézmények döntő többsége figyelmet fordít az egészséges életmód ösztönzésére. Mindössze az iskolák 3 %-ában nincs ilyen rendezvény vagy program.

 
8.JPG
 

Volt-e az iskolának az elmúlt 5 évben az fenntartható, tudatos fogyasztást, vásárlást támogató napja vagy programja?

Az iskolák 77 %-ában van ilyen nap vagy program, ami szintén az intézmények többségét jelenti. 23 %-nál megszűntek vagy egyáltalán nem is voltak ilyen programok.

 
9.JPG
 

Az iskolában történt az elmúlt 5 évben energetikai korszerűsítés (pl.: LED izzók, szigetelés, nyílászáró-csere)?

Az intézmények többségében történt energetikai korszerűsítés, 31 %-nál komplex módon, 25 %-nál pedig 5 évnél régebben. Csak az iskolák 2 %-ában nem történt energetikai felújítás.

 
10.JPG
 

Az iskola az elmúlt 5 évben szelektíven gyűjti a hulladékot?

A résztvevők közül az iskolák 6 %-a nem gyűjti szelektíven a hulladékot, míg az intézmények 94 %-ában működik a szelektív hulladékgyűjtés.

 
11.JPG
 

Az iskolában az elmúlt 5 évben volt kihelyezett elemgyűjtő?

Az intézmények 97 %-a rendelkezik használt elem gyűjtésére alkalmas tárolóval, ezzel szemben csak 3 %-nál válaszadónál nincsen ilyen gyűjtő. 

 
12.JPG
 


Az iskolában az elmúlt 5 évben végeztek komposztálást?

A komposztálás vegyes képet mutat, ugyanis az iskolák kevesebb, mint felében (48%; 21) nem komposztálnak.

 
13.JPG
 

Az iskola a diákok bevonásával igyekszik csökkenteni a keletkezett hulladékot, valamint takarékoskodni az energiával?

46 iskolában bevonják a diákokat a hulladék csökkentésébe, csak két olyan intézmény volt, ahol ez nem történik meg.

 
14.JPG
 

Az iskola szervezett-e a diákok számára iskolán kívüli fenntarthatósággal vagy energiahatékonysággal kapcsolatos programot? (pl.: biogazdaság vagy passzív ház látogatás, hulladékgyűjtés)?

Az iskolák 3%-a (1) nem szervez a diákoknak ilyen programot, a többi 97% mindegyike szervez a diákok számára iskolán kívüli programokat a vonatkozó témakörökben.

 
15.JPG
 

A pedagógusok évente vesznek részt továbbképzésen a fenntarthatóság kérdésében (pl.: pedagógusképzés a Fenntarthatósági Témahéten)?

Az iskolák 37%-ában vesznek részt a tanárok továbbképzésen. Az ilyen típusú képzések az intézmények 23%-ában szűntek meg, míg 40%-nál egyáltalán nem vesznek részt a pedagógusok továbbképzésen.

 
16.JPG